A Stanley Black&Decker az egyik legnagyobb szerszámgyártó a világon (a másik három hasonló óriás: Bosch, Apex Tool Group, Techtronic). A cég két névadóján kívül olyan brandek tartoznak a csoporthoz, mint például a Dewalt, Craftsman, Facom, Irwin.
Érdekes belső információkat posztolt róluk Toolguyd a napokban.
Brand pozícionálás
Az első egy grafikon, ami azt mutatja, hogy melyik brandet hova pozícionálják a csoporton belül.
A függőleges tengely az átlagos árfekvést mutatja (Opening/Middle/High Pricing Point), a vízszintes pedig a megcélzott vevőkört: fogyasztók, mesteremberek, profik, ipari felhasználás.
Forrás: Toolguyd.com
A reláció nyilvánvaló, minél magasabb igényeket kell kiszolgálni, annál magasabb az árfekvés.
- A Black&Decker pozíciója nem szorul magyarázatra 🙂 Rég megkopott már a nimbusz, ami övezte.
- Ami viszont feltűnő, hogy az Irwint – akiké például a Vise-Grip termékcsalád – a Stanley alá pozícionálták, ráadásul a „siman” Stanley-hez és nem a prémium FatMax-hez képest. Csak hát ez a jelenről és a jövőről szól, nem a múltbéli érdemekről.
- Európai szemmel viszont jóleső látni, hogy a francia alapítású Facom a legfelső polcon foglal helyet.
- A Craftsman régebben a Sears bevásárlólánc házi szerszámmárkája volt, idén vásárolta meg a Stanley Black&Decker. Ahogy az ábrán látszik, nagyon széles használati területet fog át a márka kínálata, de a koordináta-rendszerből sajnos az olvasható le, hogy az ár-érték aránya gyenge.
Industry 4.0 és lokalizáció
Az iparban a 4.0 számozást a gyártástechnológia jelenlegi fejlődési irányára használják: felhő-alapú szolgáltatások, IoT bevezetése, kognitív technológia segítségével versenyelőnyt szerezni, vagy javítani a versenyképességet.
Forrás: Toolguyd.com
Emellett a Stanley Black&Decker célul tűzte ki, hogy a gyártási folyamat visszakerüljön a hagyományosan olcsó munkát biztosító országokból, mint például Kínából Európába és Amerikába. A Craftsman márkánál már egy ideje elkezdték visszahozni a gyártás Amerikába, ezek szerint hosszútávon is erre a stratégiára építenek.
A linkelt cikkben még szóba kerül a teljesen vezetékmentes munkaterület (csak akkumulátorról működő gépek) és a cég bevételeinek alakulása a brandek vonatkozásában.